2015.02.21 – LeFaGySz – Börzsöny

lefagysz

A rögzített útvonal

jelv+ęnyTTT: http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/tura?id=5776
Hivatalos honlap: www.maku.hu
Képes beszámoló itt

A LeFagySz túrákat 1994 óta rendezik 2009 óta Jandó Attila. A szervezők kabalája a Yeti.

„A Yetik visznek el, vagy mi magunk is azzá válunk!” – gondoltam.

Ugyanis a LegF@szább Gyerekek összegyűltek, hogy  Szívassák őket. Minden évben máshol rendezik ezt a túrát, és sosincs ellátás, de még emberes ellenőrző pont sem. Szúróbélyegző és hideg, kemény, durva útvonal.

Rita szervező Yeti autómobiljában kaptunk helyet, így elég korán odaértünk a Fatornyos Fogatóba, Királyrétre. Pihentünk, és készültünk, A Börzsöny sosem viccel, volt olyan túra, ami már felőrölt, nem beszélve arról, hogy idén igazán szintes túrát még nem is mentem, így még inkább kíváncsi voltam, hogy fogom bírni.

Lassan eljött az idő és 7:00-kor nekirajtoltam. Az eleje jól megy – még üde és friss az ember -, persze nem szabad elfelejteni, itt a túrán öngondoskodás van, nem állsz meg, nem frissítesz, te bajod…  Van már tapasztalatom, de sosem centiztem ki ennyire mint, Ariadné a fonalát…

SAMSUNG CAMERA PICTURES

A hegy egyik oldala tavaszias időben…

SAMSUNG CAMERA PICTURES

A hegy másik oldalán még javában tart a tél…

Mi is volt nálam? 3 db fokhagymás kifli, 1 db energia szelet, 2 db 20g-os Szerencsi csoki (túramaradvány) és 0,5 L víz. Mint később kiderült, a víz igencsak kevés volt. Az emelkedő csak emelkedett és emelkedett, és bár nagyon szeretem az ilyen terepet, mégis jobban elfárasztott, min szokása. Nagybörzsönyig jól ment minden. Utána kezdődött számomra az elfáradás. A Magyar-hegy legaljától egészen Salgóvárig való menetelés. Na, itt rendesen elfáradtam. A Fekete-völgyben, bár magamra találtam, de ott kifejezetten nem szeretek sietni, mert a völgy varázsa mindig magával ragad.

SAMSUNG CAMERA PICTURES

A Fekete-völgy és az erdei vasút maradványai

SAMSUNG CAMERA PICTURES

Kilátás Salgóvár tetejéről

Az utolsó részéhez értünk a túrának, már „csak” két hegy volt hátra. A Zöld sáv kettéágazásánál én egyenesen tovább Bubu pedig jobbra, hiszen az itener szerint „Bárhol, Bármikor” lehet ellenőrzőpont. Egyik felében sem volt, Csóványos előtti hegyre, Magosfára rakták azt. Az én utam kevésbé volt kitaposva, szerencsére panorámát is lehetett látni, de a majdnem térdig érő hóban nehezen haladtam.

Az utolsó hegy a Csóványos. Eléggé késő volt már ahhoz, hogy világosban érjek be a célba (Milyen szép lett volna). Volt még vagy 8 km. Hogyha hihetek az itinernek, akkor „átlibbentem” a Börzsöny legmagasabb pontjára. Megláttam, hogy megy le a nap, így tényleg megpróbáltam növelni a sebességet, és a naplemente legvörösebb részét még éppen, hogy elértem, ennek látványáért felküzdöttem magam a kilátóba, és csináltam panoráma-felvételeket.

SAMSUNG CAMERA PICTURES

Naplemente Csóványos-kilátó tetejéről

Itt kértem egy kis vizet, kaptam teát és vizet. (köszönet érte) Ez akkora erőt adott, hogy majdnem végig futva, vagy gyors lépéssel tettem meg az utolsó kilométereket. A célban már nem volt semmi bajom, a gyomrom volt összeszűkölve, meg sem bírtam enni a palacsintámat, a levest is épp elég lassan ettem meg.

Ha kihívásra vágysz, ha Yetivé akarsz válni, ha igazán kemény útvonalat szeretnél, emberes ellenőrzőpontok nélkül, saját ellátással, akkor a LeFaGySz túrákat neked találták ki. Az egyedi hatszögletű jelvényért is megéri. Na meg azért mert elmondhatod: F@sza gyerek vagyok!

Forrástúrák – Pilis-Visegrádi-hg

A Túra időpontja: 2013.12.08
Túra adatai: http://teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/tura?id=4928
Képek megtekintése

Mivel van egy teljes év lemaradásom. A mostani beszámolók címszavakban. Pár mondatban.

Szuper jelvény túra, persze van egy kis szépséghibája a jelvénynek, kíváncsi vagyok ki jön rá…

Amúgy pedig elindultam folyadék nélkül a túrán. Mondom semmi gond, mégiscsak “forrástúra” A 6-7 forrásból a végén 2 volt iható. Az egyik valahol a nagyon elején a másik meg majdnem a legvégén. Végül is kibírtam, de azért jót röhögtem magamon.

Tapasztalat: Ne indulj el folyadék nélkül túrázni. Ezt ne felejtsd el. Persze azt is leteszteltem, hogy ekkor bk. 14 km-ig elvagyok víz nélkül. Legalábbis télen…

Cserhát 50 – A sárelmélet

A Túra időpontja: 2013.11.17
Túra adatai: http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/tura?id=4914
Képek megtekintése
 Hollókő méltán híres Palóc falu. Olyannyira, hogy a világörökség részeként üzemel. Az eddigi túráim főleg a Pilisben, A Budai-hegységben, ritkábban a Börzsönyben volt. A Palóc Expedíció és a Galgamente túra szépsége és nehézsége örökre megszerettette velem a Cserhátot. Nem volt kérdés hát, hogy egy olyan túra, ahol a Cserhát és a Hollókő falva adott, rossz túra nem lehet.

Logisztikailag bár nem a legideálisabb a rajt-cél nem ugyanott van, szerencsére Nagylóc 5km-re van Hollókőtől. Sikeres telekocsi találás után így kényelmesen megoldottuk az oda-vissza utat.

A túra napján meglepően szép idő volt. Bár a hideg lerázta a fákról a faleveleket, s a reggel eléggé ködbe burkolózva indult el. A csendes falvakban menetelve lassan tisztult az idő és egyre inkább láthatóvá váltak a házak, az épített emlékek, templomok, székely kapuk, palóc emlékhelyek. A napsugár keresztül tört ezen, szétoszlatta lassan ezt.

A hangulat remek volt, már a rajtban is, de amikor az első pontra értem már a nap sütötte a házak oldalát és a mi arcunkat. A pont, ahol a falumúzeumot megtekinthettük még elcsábított egy kupica erős pálinkára is.

Haladva az úton, minden túrázó megismerkedhetett a Cserhát akadályaival, amik nem a hatalmas emelkedők, hanem a sár. A Cserháti sár állítólag legendás, ezen a túrán kezdtem sejteni, hogy miért is. Néhol majdnem bokáig süllyedve próbáltál haladni a kijelölt úton. Semmi meglepő nem volt abban, hogy sár van, hiszen ősz lévén a nagy esőzések következtében ez szinte kötelező elem, viszont az meglepett, hogy ennyire ragacsos és nyúlós volt, mint egy rosszul sikerült tejbegríz, ami épp akkor szilárdul meg, amikor beleteszed a kanalat.

Itt aztán gyorsan fel is lett állítva a sár-elmélet. Az elmélet szerint a Sárnak több szintje van és több minősítése is. A sár szintjeinek jellemzésében elveszve, hol a ragadós, hol a csúszós, a cuppogós, cipő-marasztalós, besüppedős jelzők jutnak az eszembe. Ez a sár pedig kritika nélkül mondhatom mindegyik ismérvből a legkiválóbbat nyújtotta. (Már, ha kiváló élménynek minősül a cipőmarasztalás) Visszatérve az elméletre így adódott, hogy ha az abszolút sárról kell beszélni, akkor a Cserháti sarat kell annak a pontnak említeni, amely után számít sár a sárnak, addig igazából a sár mértéke közelít a nullához, vagyis a szárazsághoz.

Mivel sem nagy matematikai zseni nem vagyok, sem elméleti fizikus és még geológus sem, mindenkit megkímélek a tudományos levezetéstől (saját magamat is) Viszont érdemesnek tartom grafikonon ábrázolni, hogy hol is helyezem el a sarat.

Mielőtt túlságosan belemerülnék a sárba, jelzem, hogy ez semmit nem vesz el a túrából, sőt a túra nehézségéhez külön élményt ad. A jó idő és a társaság, a szép táj lehengerelt, minden percét élveztem. Sajnos a nappalok már nem voltak olyan hosszúak, hogy beérjek világosban. (Vagy egyszerűen lassú voltam) A hollókő várát már sötétben láttam csak a palóc faluban sem igen tudtam körülnézni, hiszen sötét volt. Ezt persze ellensúlyozta az a finom palócleves amit a célban kaptunk, nem beszélve a társaságról, a beszélgetésről és a szép jelvényről, amit az egyik legszebbnek gondolok mind a mai napig.

Meteor 50 – Szakadjon rád az ég!

A Túra időpontja: 2014.09.14.
Túra adatai: http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/tura?id=4807
Képek megtekintése.
Rögzített útvonal megtekintése.

Nyugodtan állíthatom, hogy eddig a túrák során szerencsém volt. Mindig száraz volt az idő, még, ha az útvonal mentén találkoztam már a sár fogalmával. Az ősz megállíthatatlanul beállított és én pedig kinéztem magamnak egy következő túrát. Már nem azért, mert tudni akarom, teljesíteni tudom-e, hanem az útvonal és a díjazás kuriózumnak számított, legalábbis nekem.

A Meteor túrákat régóta rendezik és a díjazása egy gyönyörű jelvény, a Budai-hegységben található Meteor-szurdokban is vezet a túra útvonala, ami miatt a nevét is kapta. Ezen kívül még egy érdekességet emelnék ki. A túrán nincs ellátás, a célban kap a teljesítő üdítőt.

Az ellátás tekintetében eddig sem nagyon voltak nagy elvárásaim. A hátizsákos túrázók közé sorolom magam, így mindig van nálam egy nagy hátizsák, amiben olyan dolgok is fellelhetőek, amire nem is gondoltátok. Így a túrán ez a hátizsák most is elkísért, és beleraktam a szokásos szendvicseimet is, amelyek az eddigi túrákkal szemben nem maradtak meg, hanem eláztak. (na jó fogyott is belőle, de kevés)

A túrára ezúttal nem egyedül indultam, U96 becenevű túrázóval indultam el ezen a szép túrán. Hamarosan beért az egyik gyorstalpaló túrázó, Márton Dániel. Itt említeném meg, hogy sok-sok nagy távos túrázó van, illetve megismertem már lassabb-gyorsabb túrázókat is, és mindenki közvetlen, barátságos, segítőkész. Ha nem is igaz barátok, de hosszabb-rövidebb ideig összetartó egységgé kovácsolódik mindig a társaság, így mindig örömmel találkozok velük, osztjuk meg nézeteinket a világról, vagy beszámolunk a másiknak egy-egy túráról.

Szegény U96-ot otthagyva Danival együtt kezdtem el emelkedni, de nem bírtam sokáig a tempóját a lejtőket megfutotta, így én ottmaradtam és el is kavartam. Majd jött hamarosan az áradás. Véget nem érő szakadő eső zúdult a nyakába mindenkinek, aki a túrán elindult. Sokan a 21A céljában kénytelenek voltak feladni, már nekem is nyújtották volna a díjazást, mikor mondtam, hogy én nekem ugyan ne adják, végig megyek.

Nem tudom honnan van ez a dac, vagy gőg, de egy új kihívásnak tekintettem az esőt. Az útvonalon többször is elkavartam, és a telefonom olyan szinten ázott be, hogy később soha többé nem tudtam bekapcsolni. (R.I.P: HTC)

Az “M” jelzéseket követve azért csak eljutottam a Meteor-szurdokhoz, ahol még eddig nem voltam, és tudtommal egy túra se vezet erre. Az eső bár alább hagyott, de a célba érkezésig nem állt el. A túra végére összeverődött egy kisebb csipet-csapat, együtt mentünk és próbáltuk követni az utat. Egy rövidtávos is inkább velünk tartott így a 21B túrája egy egyedi Meteor 30 lett. Az együtt maradás indoka pedig a közös eltévedés, illetve útvonal megtalálás lett.

Mikor átadták a jelvényt nagyon megörültem neki, ennél szebbet még ekkor nem láttam. Ez volt az első túra, ahol jelvényt osztottak. Sok túratárs mesélte nekem a kitűző-kontra jelvény közötti lényeges különbségeket, mégis mikor kezembe kaptam akkor vált számomra is láthatóvá, hogy ezért megérte, és jövőre is ott lesz a helyem!