Éjszakai piknik


Felettem a csillagok,
alattunk a föld ragyog.
Átkarol és rám mosolyog
A világ közbe forog, forog.

Ülünk csak úgy némán,
csendben lassan nézz rám.
Rám borul egy hajfonat,
Nekem örök pillanat.

Előttem egy út,
mögöttem az ajtó,
A kulcsot átnyújtom,
S csak a jövőt látom.

Ülünk a világ szélén,
Egy szél fúj, s a végén,
Megérint egy pillanat,
Egy szép barna hajfonat.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s